MÁRAMAROSI BÉRCEK KÖZÖTT

„… S legmesszebbről rám merengve néztek
ködön át a mármarosi bércek…”
Petőfi Sándor: Tisza

A Tisza mindkét forrásága (a Fekete- és a Fehér-Tisza) Kárpátalján van, a Máramarosi-havasok kellős közepén, a Fagyalos-hegyvonulat és a Csornahora hegyoldalain, völgyein folyik át, azaz ered. Rahó fölött egyesül a két ág, innen kezdve a neve Tisza. Kiér, és végigfolyik a Máramarosi-medence nyugati részén. Itt veszi fel a három nagyobb kárpátaljai mellékvizét: a Taracot, a Talabort és a Nagyágat. Itt vannak Kárpátalja (és az Északkeleti-Felvidék) legmagasabb hegyei. Ez Kárpátalja legvadregényesebb (de nem zord!) tája.

Máramaros a történelmi Magyarország legfiatalabb és sokak szerint legszebb vármegyéje (volt); háromnegyede erdő, ennek több mint a fele fenyves, és ez a kárpátaljai részre is igaz. A Gorgánok a Máramarosi-havasok északnyugati vonulatai. Ezek a hegyhátak a legmeredekebbek, itt látható a legtöbb a hegyekből, ezek a hegycsúcsok látszanak a legmesszebbre.

A Tatár-hágó Ukrajna legmagasabb hágója, 931 m tsz. f., a történelmi Magyarország Máramaros vármegyéje, valamint a történelmi Lengyelország Galícia tartományának délkeleti része között a Máramarosi-havasok gerincének legalacsonyabb pontján. Ez Kárpátalja legkeletibb hágója, a fenyvesek hazája. Nevét a mohácsi vész utáni krími tatár betörésekről kapta.

A Máramarosi-medence nyugati része, a Tisza felső folyása. Itt található az 5 történelmi máramarosi koronaváros közül 3 (2 ma Romániához tartozik). Itt látható a vidék egykor legnevezetesebb katonai, stratégiai erőssége, a huszti vár, amely ma már csak rom. Hadak útja volt ez évszázadokig. Erre utal a két erődtemplom, Huszt és Visk.