Régészeti leletek alapján bizonyítható, hogy a lankásabb vidék lakott terület volt már az őskorban is (kora- és újkőkorszaki leletek). Gazdagnak mondható bronzkori leletanyaga. Lakott volta folyamatosnak tekinthető (halomsírok, földvárak tanúskodnak róla) már a honfoglalás előtti időkben is.
A magyar honfoglalás idejében Kárpátalja területe fontos szerepet játszott.
A történeti tények mellett régészeti leletek – nem is akármilyenek – bizonyítják a honfoglaló magyarok itteni megtelepedését: a Szolyván előkerült tarsolylemez, a beregszászi süvegcsúcs és egy egész temető Tiszacsoma határában. Az ország alapításkor a vidék a gyepűrendszer része. Első két vármegyéje Ung és Borsova (ez utóbbi Bereg vármegye elődje). A tatárjárás után kiépülő kővárak láncolata is főleg vidékünket érinti. A vidék Károly Róbert és Nagy Lajos királyaink uralkodása idején éli fénykorát. A mohácsi vész után kezdődik Kárpátalja történetének igen viszontagságos korszaka. A máramarosi rész Huszt várával együtt az Erdélyi Fejedelemség része. Ung megye, Ungvár és részben Nevicke váraival a Habsburg Birodalom legnyugatibb erőssége. A lakosság – különösen Bereg és Ugocsa akkor még főleg magyarlakta vidékei – többször is áldozatul esnek a hadak vonulásának (krími tatárok, császári zsoldosok stb.).
A történelmi Magyarországnak ezen a vidékén viszonylag korán elterjedt a reformáció.
Kárpátalja a XVII. és a XVIII. század fordulóján az egyetemes európai nagypolitika fősodrába került (Munkács várának ostroma, Rákóczi-szabadságharc stb.).
A szatmári béke után (1711) csendesebb idők jönnek a vidékre. Beindul egy gazdasági fejlődési folyamat, megnövekszik a népesség. A kiegyezés után a folyamat felgyorsul: megépülnek a vasutak, iparosodnak a városok és a nagyobb települések. Ezt a folyamatot vágja ketté, szakítja szét a trianoni békediktátum. Csehszlovákia Podkarpatszka Rusz nevű tartománya, Kárpátalja délnyugati sávja Ungvár, Munkács és Beregszász városokkal az I. bécsi döntés után (1938. november) visszakerül Magyarországhoz. 1939 márciusában a maradék Kárpátalja területére bevonul a magyar hadsereg. Létrejön a magyar–lengyel határ.
A II. világháború végén, 1944 októberében foglalja el a szovjet Vörös Hadsereg. Mai napig vitatott körülmények között a Szovjetunió Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságához csatolják. Átvészeli ennek legnehezebb korszakát, a sztálini érát (a teljes felnőtt magyar férfilakosság elhurcolása, kolhozalapítás, a katonaköteles magyar fiatalok kényszermunkára hurcolása stb.).
1991-től Ukrajna elnyeri állami függetlenségét, azóta ,,ukrán kenyéren élünk”.